Az áfa törvény tervezett változásai 2020 - Vámprogram
Az áfa törvény tervezett változásai 2020
Két lépcsőben (2020. július 1-i és 2021. január 1-i hatálybalépéssel) bővül a számlákhoz kapcsolódó tételes adatszolgáltatási kötelezettség.
2019. november 12-én nyújtotta be a Kormány a T/8015. számú, A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvénytervezetét.
A javaslat rövid, de fontos eleme, hogy a számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidőt 15 napról 8 napra csökkenti – de erre féléves felkészülési időszakot biztosít az adóalanyok számára, mivel e szigorítással a tervek szerint csak 2020. július 1-től kell számolnunk.
A benyújtott törvényjavaslat a legjelentősebb (bár kétségtelenül nem a meglepetés erejével ható) változást az áfa bevallást érintő számlákhoz kapcsolódó tételes adatszolgáltatás vonatkozásában tartalmazza, két lépcsős, első ízben 2020. július 1-i, majd 2021. január 1-i hatálybalépéssel.
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adóalany minden olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság felé, amely ügyletek tekintetében a felszámított áfa eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A belföldi adóalany köteles továbbá, minden olyan belföldi termékbeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó számla vonatkozásában adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé, amelyben levonható áfá-t érvényesít, és a számlán feltüntetett előzetesen felszámított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.
A törvényjavaslat szerint az első változásra 2020. július 1-től kezdődően számíthatunk: a számla szintű adatszolgáltatás kiterjedne minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnne az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Olyan adóalanyok is bekerülnek tehát az adatszolgáltatási körbe, akiknek eddig nem kellett adatot szolgáltatniuk (például belföldi fordított adózással érintett ügyletekről számlát kibocsátók).
Ez a változás azzal is jár, hogy a javaslat – azonos hatálybalépési időponttal – minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számla tekintetében előírja, hogy azon szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét, hiszen ez az adatszolgáltatás elengedhetetlen feltétele.
Továbbá – ezzel párhuzamosan – megszűnne az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó befogadott számláról kell adatot szolgáltatni. Ezért a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy mely számlák esetében kell még alkalmazni a régi adatszolgáltatásra (100.000 Ft áthárított adó tartalmat elérő vagy azt meghaladó számlák tekintetében történő adatszolgáltatás) vonatkozó szabályokat. A javaslat szerint a levonási jog szempontjából teljes értékűnek kell majd elfogadni azokat a 100.000 Ft áfa tartalmat meg nem haladó számlákat is, amelyek nem tartalmazzák a partner adószámát, azzal a feltétellel, ha azokat még 2020. július 1-jéig bocsátották ki de amelyekben foglalt ügylet teljesítési időpontja 2020. június 30-át követi.
Befogadott számlák esetében azon számlákról kell a régi adatszolgáltatás szerint adatot szolgáltatni, amelyek tekintetében az adóalany havi bevalló esetében a június havi, negyedéves bevalló esetében a második negyedéves bevallásában, éves bevalló esetében pedig a 2020. évről benyújtott bevallásában gyakorol levonási jogot.
Kézzel kibocsátott vagy számlázó programmal kiállított számla esetében a régi adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat azon számlák esetében kell még alkalmazni, amelyeket 2020. július 1-je előtt bocsátottak, vagy állítottak ki.
Második lépcsőben, 2021. január 1-től a benyújtott javaslat kiterjeszti az adatszolgáltatási kötelezettséget minden olyan belföldi teljesítési helyű ügyletről kiállított számlára, amelynek kibocsátására, kiállítására az áfa törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (kivéve az egyablakos rendszeren keresztül elszámolt külföldön teljesített ügyleteket). Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdődően az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok (így például magánszemélyek) részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyet nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amely után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget. Erre tekintettel a javaslat átmeneti szabályt iktat be, mely rögzíti, hogy az új szabályokat a 2020. december 31-ét követően kibocsátott vagy kiállított számlák esetében kell alkalmazni.
Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás a tervek szerint nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.
A tervezet a 2020. július 1-től az összesítő jelentésre vonatkozó új előírásokat a törvényjavaslat 2. számú mellékletében szerepelteti (amely amúgy az áfa törvény 10. számú melléklete). Számla kibocsátása esetén változás, hogy amennyiben az adóalany az általa teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz 59. § szerinti előleget kapott, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatnia. Számla befogadása esetén pedig amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről köteles adatot szolgáltatni.
A 2021. január 1-től tervezett összesítő jelentésre vonatkozó módosításokat pedig a javaslat 3. számú melléklete tartalmazza.
Jelentős változásokat tartogat tehát az őszi adócsomag általános forgalmi adót érintő része – de a legfontosabbakra úgy tűnik, kellő felkészülési időt biztosít a jogalkotó.
Forrás: 5percado